A Használd fel oldal rendszeres olvasói jól ismerik a Mindennapi Motiváció sorozatot, melyben inspiráló történeteket osztok meg olyan emberekről, akik életük során komoly nehézséggel küzdöttek meg, és így értek el kiemelkedő sikereket. Történeteket olyan emberekről, akik végtag nélkül születtek, súlyos baleset törte ketté sportolói karrierjüket, vagy éppen egészségesen éltek egész életükben, és ennek köszönhetően idős korukban is fittebbek sok fiatalnál.
Különleges emberek – mondják sokan. Ami történt velük, különlegessé tette őket, vagy mindig is azok voltak. De mi tesz egy embert „különlegessé”? Egyáltalán, miért különleges az, hogy valaki nem adja fel, kitartóan küzd a céljaiért, és legyőz minden akadályt, ami az útjába áll? Vajon nem erről szól (vagy kellene, hogy szóljon) az élet?
Sokan mégis valami furcsa csodaként tekintenek az ilyen sikertörténetekre. Valami olyan dologként, ami velük soha nem történhet meg. Mert ők átlagosak, nem különlegesek. Csakhogy a fájdalmas igazság az, hogy minden ember – kivétel nélkül mindenki – képes lenne valami különlegeset, valami nagyszerűt tenni az életében – ha akarná. Fájdalmas, mert ahhoz meg kellene mozdulni, fel kellene állni a fotelból és keményen kellene dolgozni a célért, amit sokan nem tesznek meg. Talán mert önmaguk sem hiszik, hogy képesek lennének rá. Talán megpróbálták, de az első (vagy második, harmadik, negyedik, …) kudarc után feladták. Nem jött a filmekből megismert azonnali siker, ezért levonták a következtetést: én erre nem vagyok képes, én nem vagyok különleges.
Mindennapi_MotivacioElfogadom, egyeseknek nehéz beleélni magukat olyan emberek helyzetébe, akiknek a nehézségeiről fogalmuk sincs. Adottnak tekintik mások „szerencsétlen helyzetét” és természetesnek azt, hogy megoldották a felmerülő problémákat.
De vegyünk akkor egy átlagos embert. Bár nem szeretem ezt a kifejezést, mert az átlagos ember statisztikai fogalom, nem élő személy. De tekintsük átlagosnak, hiszen ezzel védekezik sok önmagát átlagosnak tartó ember. Tehát itt van az átlagos emberünk. Semmi születési rendellenesség, semmi tragédia, semmi különlegesség. Nincs dráma, csak egy átlagos ember. Hívjuk őt Steve-nek – merthogy ez a neve, Steve Way. Olyan átlagos srác volt, mint sokan mások. Sőt, még „átlagosabb”. Tömte magába a gyorskaját és a csokit, és az iskolai terepfutásnál egy másik kövér sráccal a bokorba bújva várta meg, míg a többiek lefutják az első kört, majd becsatakozott a másodikba.
Átlagos srácunkból átlagos felnőtt lett, aki tovább folytatta önpusztító átlagos életét, és ugyan hosszában már nem nőtt, de széltében folytatta a fejlődést. Egy napon azonban megváltozott. Nem volt megvilágosodás, nem történt baleset, sem családi tragédia.
Akkor mégis mitől változott meg? Egyszerűen elege lett. 105 kg, napi 20 szál cigi, alkohol, gyorskaja és csoki. Ez volt az élete. A tükörbe nézett, és azt mondta: elég. És elkezdett futni, mint annyian mások, akik hirtelen elhatározzák, változtatnak az életükön. És mint ahogy korábban már ő is néhányszor megtette, azonban mindig hamar fel is adta. Most viszont nem állt meg néhány hét vagy hónap után. Tudta, hogy a káros szenvedélyeitől csak egy új szenvedély segítéségével szabadulhat meg. És valóban szenvedélyévé vált a futás.
Steve Way futott, minden nap, hónapokon, éveken keresztül, és ahogy egyre többet futott, nemcsak a fölösleges kilóktól szabadult meg, hanem egyre komolyabb eredményeket is ért el. Idén a Glasgowban megrendezett nemzetközösségi játékokon már az angol válogatott tagjaként állt rajthoz és az előkelő 10. helyen ért célba a maratoni távon – egyéni és korosztályos csúccsal, hazájának legjobbjaként.
Steve_Way
Tette mindezt úgy, hogy „átlagos” emberként, „átlagos” munka mellett minden nap időt szakított az edzésére. 33 évesen úgy döntött, változtat az életén, és ebből nem volt hajlandó engedni. Kifogások helyett az eredményekre koncentrált, és arra az örömre, amit új szenvedélye hozott az életébe. Ebben pedig nincs semmi „különlegesség”, csupán elhatározás kérdése.
Ki lesz a következő, aki másokat inspirál saját életével és cselekedeteivel? Miért ne lehetnél éppen Te?
Nagy köszönet Nórinak, hogy felhívta a figyelmemet Steve történetére.

 

Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!

Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.

A hírlevél a legbiztosabb módja, hogy az elsők között értesülj az írásaimról, az előadásaimról, a workshopjaimról, a jótékonysági programjaimról és egyéb rendezvényeimről:

A "Kérem az infókat" gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

AJÁNLAT

Személyes segítség

Írásaim

Mindennapi Motiváció – Harriette Thompson
Minden ember küzd valamiért. Van, aki a céljai megvalósításáért, és
Tovább
Ha tudnád, hogy holnap meghalsz…
Mit tennél, ha tudnád, hogy holnap meghalsz? Mindent ugyanúgy csinálnál,
Tovább
A boldogság rablógyilkosai
Két ember kapcsolata sokszor nem azért bukik meg, mert egy
Tovább
Miért jó, ha elbuksz (úgyis el fogsz)
Megteszel mindent, amit csak tudsz. Küzdesz, mindent jól csinálsz és
Tovább
Így fogom megváltoztatni a világot – és Te is
Amikor legutóbb bekapcsoltam a TV-t – úgy 5 éve lehetett
Tovább
A Nap és a Szél története – avagy hogyan hassunk embertársainkra
Emberi kapcsolataink egyik legnagyobb kihívása az, hogy hogyan kezeljük a
Tovább

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük