Nincs gáz.
Ki hitte volna akár csak egy évvel ezelőtt is, hogy ez a két rövid szó nem örömöt, hanem pánikot vált majd ki. Hogy az lesz a gáz, ha nincs gáz, és hogy sokaknak a félelem lesz a legerősebb kapcsolata a világgal.
Nincs gáz. Van helyette szorongás, kapkodás, kiszolgáltatottság érzése. Van helyette gyűlölet, megosztottság, egymás mocskolása. Van helyette pótcselekvés, áldozatszerep, menetelés a karámba.
Önként, de már nem dalolva.
Már teljesen természetesnek véve, hogy vannak a jók és vannak a rosszak. És hogy az egyik a fogyasztó, a másik a cég, egyik a beosztott, másik a főnök, egyik a balos, másik a jobbos, egyik vagy Te, másik a párod, az édesanyád vagy a (volt) legjobb barátod.
Nincs gáz. Ezt fontos megérteni. Nem a szeretet fogyott el, nem a jóakarat, nem az együttműködés képessége, nem a remény, nem a befektetett munka. Ezek nem tudnak kívül elfogyni, mert ezek benned vannak. És ezeknek nem ment fel az ára.
Az értéke viszont igen, mert amikor nincs gáz, nincs villany, vagy nincs béke a világban, akkor csak a gyertya és az emberi értékek világítanak. Akkor azon múlik az életed minősége, hogy hogyan bánsz Önmagaddal és másokkal. Ezen múlt eddig is, csak most már mindenki a saját bőrén tapasztalja.
Nincs gáz. És ez nem gáz. Csak akkor, ha hagyod, hogy manipuláljanak. Ha hagyod, hogy a beléd ültetett félelem erősebb legyen annál, amiben a lelked mélyén hiszel. Ha ragaszkodsz mindenhez, amibe belekényelmesedtél évek, évtizedek alatt. Ha cselekvés helyett széttárod a karodat. Vagy ha mindig csak a szerint cselekszel, amit mondanak.
Te döntöd el, hogy a híradót nézed, vagy ápolod az emberi kapcsolataidat. Te döntöd el, hogy löksz egyet a másikon, vagy nyújtod neki a karodat. Te döntöd el, hogy bábu leszel a színjátékban, vagy együttes erővel bezáratod a bábszínházat. És azt is Te döntöd el, hogy bevonszolod magad a sírodba, vagy előkaparod a föld alól a vágyaidat.
Mert az, hogy gáz van-e, nem a gáztól függ, hanem attól, hogy mire kondicionálod az agyadat.