Mindannyian tudjuk, mi a helyes. Határozott véleményt formálunk a világ dolgairól, a másik emberről, és mindenről, amit hallunk vagy látunk. Amint érzékszerveinkkel észleltük, eltesszük egy fiókba, és általában ott is marad. A fiókok közt nincs átjárás. Hiszen mi tudjuk, mi helyes és mi helytelen. Erről szól az alábbi zen tanítás is, amit azért hoztam Nektek, hogy gondoljatok rá legközelebb, amikor ítélkeztek.
*****
Bankei, a bölcs zen mester több hetes meditációt tartott, melyre Japán minden régiójából érkeztek tanítványok. Az egyik ilyen összejövetelen egy tanítványt lopáson kaptak. A többiek jelentették ezt Bankeinek és kérvényezték a bűnös elkergetését. Bankei nem foglalkozott az esettel.
Később a vétkes tanítványt újra lopáson kapták. Bankei ezúttal sem törődött a többiek követelésével, ezért a felháborodott tanítványok elhatározták, hogy petíciót nyújtanak be. Ebben kijelentették, hogy vagy elbocsájtja a mester a bűnöst, vagy ők maguk mennek el, mindannyian.
Miután Bankei elolvasta a petíciót, magához hívta minden tanítványát és így szólt:
„Ti bölcs testvérek vagytok. Tudjátok, mi a helyes és mi a helytelen. Elmehettek máshová tanulni, ha szeretnétek, de ez a szegény testvér nem is tudja megkülönböztetni a jót a rossztól. Ki fogja őt tanítani, ha én nem tanítom? Itt tartom magamnál akkor is, ha ti mindnyájan elmentek.”
A lopáson kapott tanítvány szemében könnycsepp jelent meg. A lopás vágya hirtelen megsemmisült.
*****
A hozzáállás nagyon sokat számít, nemcsak saját céljaid elérésében, hanem emberi kapcsolataidban is.